Könnyeimet,
Míg itt vagyok még, hadd öntsem eléd,
Érmék lesznek, és arcod bélyegét
Hordozzák, így lesznek értékesek,
Hisz te leszel
Rajtuk a JEL:
Sok bánat gyümöülcse, jelképe többnek,
Vele hullsz te is, ha lehull a könnycsepp,
Igy halunk meg, ha óceán lesz énköztem s teközted.
Egy kis golyóra
A mester térképről másolja át
Európát, Afrikát, Ázsiát,
S a semmiből a mindent létrehozza,
Így az a csepp,
Mely képedet
Viseli, NŐ, és glóbusz lesz belőle,
És könnyed könnyeimmel vegyül, elöntve
E földet - mennyországomat majd ily ár rontja össze.
Te, ki a Holdnál
Hatalmasabb vagy, ne tanítsd: a tenger
Dagálya úgy is olyan könnyen elnyel,
Ne könnyezz halálra, hisz fulladok már:
És ne legyél
Példa, a szél
Ne tőled lesse, mint kell ártani:
S mert kettőnk lélegzete egy, aki
Aki többet sóhajt: a másikunk vesztét sietteti.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.