Van valami ferde fény
Téli délután,
Ránk nehezül mint a hang
Templom-orgonán.
Égi sérülést ad.
Sebhely nincs sehol,
Csak a lélek mélye
Tér el valahol.
Nincs hogy magyarázni
Jel, reménytelen,
Mennyei megbántás,
Légből megjelen.
Jöttére figyel az árnyék,
Lélegzet eláll.
Ha megy, mint a felfakadt űr
Láttodra: halál.
(Károlyi Amy fordítása)