Bundába csavar a reggeli köd
Fehér hullámok törnek meg
A civilizáció tereptárgyain
Megint magam vagyok
Egyszerű és teljes
Elektromágneses tér
Mint nyíló hibiszkusz-virág
Porzásra várva
Fotonok szabad halmaza
Szavakkal leírhatatlan
Érzésóceán
Lélek-mandala
Hét hószínű vágtató ló
Hozza felém a fényt
Távoli indigóültetvények
Bőségszarujából
Kezembe veszlek
Mint szoptatós anya
Gyermekét
Ujjaim átfogják gondolataid
Életet termést adni
Láthatóvá tenni
Barlangokba rejtett
Ősi csillagtérképeket
Megragadni az idő múlását
Értelemmel megtölteni
A lehetőséget
Világosságot teremteni
Az árnyak között
Fák magányos társaságában
Az okság törvényeiben
És önmagunkban
GAS©2015 Karácsonyán