Olyan egyszerű. Ne aggódj. Sikerül.
Sötétkék fátyol hull rád. Az ég.
Roppan a fák gerince, összecsuklanak.
A kialvatlan nap becsukja nagy ...

Magányom zárkájában
ötvenedik éve
időnként elismerőleg bólintok
a rácsos ablak felé
a rácsos ajtó felé
a rácsos rácsok felé
szép ...

Ne lepődjön meg, anyám, hogy magázom.  
Nem tudom, anyám-e még azon a másik világon.  
Tudom, hogy mindent lezárni csak nagyon kevesen,  
de ...

Az ember olykor úgy tud vágyakozni,  
hogy égetőbben már nem is lehet.  
Minden csak bánatát képes fokozni,  
s fájó filmszalag lesz a ...

Minden jelben tegnap óta csak te vagy.  
Uj dalomnak ringatója csak te vagy.  
Reggel, délben, alkonyatkor néztelek  
és most minden ...

Most már azt hiszem,  
hogy mégiscsak a szél volt.  

Vagy talán  
annyira szerettem volna,  hogy legyen bár akárki,  
— de ha már ...

Valahogy le szeretném írni
Amit most látok
Az égbolt szürke acélpajzsán
Feketén úszó spirál felhőket
Előtte őrtoronnyal
Melyek kontrasztját ...

Arra ébredtem fel, hogy szeretlek.  
Tudom, nincs ebben semmi meglepő,  
de engem meglepett, hogy nem hiányzol.  
Május vége felé járt az ...

1.  

Egy éve hogy nem írtam verset néked,  
s a kék ruhád óta nem láttalak.  
- Hát úgy látszik, hogy mégiscsak lehet  versek nélkül ...