Könnyü sugár az ónos esővel
összevegyül;
könnyü szivem a növő időben
elnehezül.
Valami még szivembe suhanva
újratanúl
könnyen suhanni fel, magasra,
zajtalanúl.
Ropogós cseresznye husába zártan
érik a mag.
Egyből ha lesz fa, a többi hazárdan
a földbe rohad.
Csendesül, érik a higgadó sziv:
bölcs lesz a vágy;
szívós multba, jövőbe fogódzik,
köti-oldja magát.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal