Szavam szökőkút gyöngye, vízsugár,
holdas álmok között hiába omló-
ködben bolyongó madár,
szeszélyesen csapongó.
Álmom eleven, lélegző csalás,
megdermedt könny, hajnali fényben ázó -
eszelős óriás,
törpéket meg se látó.
Szerelmem bús, hívó melódia,
mely elszáll, és csak csend marad nyomában -
fakó álmok hada,
miket valaha láttam.
Tellér Gyula fordítása