HTML

<!-- Start of StatCounter Code for Default Guide -->
<script type="text/javascript">
var sc_project=8845108;
var sc_invisible=0;
var sc_security="6e890289";
var scJsHost = (("https:" == document.location.protocol) ?
"https://secure." : "http://www.");
document.write("<sc"+"ript type='text/javascript' src='" +
scJsHost+
"statcounter.com/counter/counter.js'></"+"script>");
</script>
<noscript><div class="statcounter"><a title="látogató
számláló" href="http://www.statcounter.hu/"
target="_blank"><img class="statcounter"
src="http://c.statcounter.com/8845108/0/6e890289/0/"
alt="látogató számláló"></a></div></noscript>
<!-- End of StatCounter Code for Default Guide -->

coppelia

Coppelia kedvenc versei és zenéi. (Sajnos nem az összes.) Vagy mert egyszerűen szép.

Címkék

ABBA (2) Ady Endre (2) Ágai Ágnes (4) Agnetha Faltskog (1) Anna Ahmatova (14) Anna Netrebko (1) Áprily Lajos (23) Arany János (1) ária (15) Arp Hans (1) Auden W.H. (15) Aznavour (4) B. Radó Lili (9) Babits Mihály (8) Baranyi Ferenc (26) Barret-Browning (1) Beethoven (1) Belij Andrej (2) Bella István (1) Bellini (1) Beney Zsuzsa (1) Benjámin László (3) Bereményi Géza (5) Bergman (1) Bíró Márti (1) Blake William (3) Blok Alekszandr (4) Bogdán András (1) Bontovics Kati (1) Borges J.L. (1) Both Miklós (4) Brahms (1) Brjuszov Valerij (1) Broniewski Wladislaw (1) Bruch (1) Bruel Patrick (3) Bublé (3) Buda Ferenc (3) Burns Robert (1) Christine de Pisan (1) Chris Rea (2) Cséffán Zsolt (1) Cseh Katalin (1) Csík Zenakar (1) Csukás István (14) CVetajeva Marina (1) dal (39) dalszöveg (15) Davies W.H. (2) Dés László (1) Devecseri Gábor (1) Diana Krall (1) Dickinson Emily (11) Dmitri Hvorostovsky (7) Donizetti (1) Donne John (3) Dsida Jenő (6) Dvorák (1) E.E. Cummings (2) Ellen Niít (4) Eminescu Mihai (5) Emin Gevorg (2) Eörsi István (1) Fábri Péter (1) fado (2) Faludy György (4) Filimon János (1) film (1) Fly with me (1) Fodor András (1) Folkside (1) Frost Robert (6) Frye Mary Elizabeth (1) Garai Gábor (2) gas (34) Gas (4) Gergye Attila Sándor (44) Graves Robert (1) Grillparzer Franz (1) Guerrerio Katia (2) Gyurkovics Tibor (2) Halász Judit (1) Handel (1) Heltai Jenő (2) Henri Michaux (1) Herczku Ágnes (2) Hétköznapi mennyország (1) Hikmet Nazim (2) Hodaszevics Vlagyiszlav (1) Hugh Laurie (1) Hvorostovsky (1) Hvorosztovszkij (1) Iain Lindsay (1) Imre Flóra (7) Ivanov Vjacseszlav (1) J.S. Bach (1) Janine Jansen (1) jazz (1) Jékely Zoltán (3) Jeszenyin Szergej (5) Jevtusenko Jevgenyij (4) Jonas Kaufmann (1) Jónás Tamás (11) Joshua Bell (1) József Attila (13) Juhász Albert (1) Juhász Gyula (5) Kányádi Sándor (2) Károlyi Amy (3) Kartal Zsuzsa (2) Katona Klári (3) Keats John (1) Keresztury Dezső (4) Király Odett (5) Kiri Te Kanawa (1) Kiss Judit Ágnes (1) Koncz Zsuzsa (1) Kosztolányi Dezső (5) Kuczka Péter (1) Kulka János (2) Lackfi János (2) Ladányi Mihály (2) Lányi Sarolta (2) Lator László (8) Lenas song (1) Leonard Cohen (2) Leoncavallo (1) Lermontov Mihail (1) Leyla Nilbar Norgren (1) Liszt Ferenc (1) Mahler (1) Majthényi Flóra (1) Maria Callas (2) Mario Lanza (1) Marlene Dietrich (1) Mesterházi Mónika (1) Mezei Katalin (4) Michael Bublé (1) Michaux Henri (1) Mireille Mathieu (1) Mohamed Fatima (1) Mondtand (1) Mozart (4) Nadányi Zoltán (8) Nagy László (4) Napra (2) Nemes Nagy Ágnes (12) Nigel Kennedy (1) Nikola Parov (3) noÁr (1) Nyikityin Ivan (1) Omar Khajjam (3) Osztrovszkij Nyikolaj (1) Paul Carrack (1) Pavarotti (1) Perkins (1) Piaf Edith (1) Pilinszky János (4) Plácido Domingo (1) Presser Gábor (1) Puccini Giacomo (1) Puskin Alekszandr (4) Queneau Raymond (1) Rába György (1) Rab Zsuzsa (16) Radnóti Miklós (9) Ratkó József (3) Renée Felming (1) Réti József (1) Rilke Rainer Maria (9) Rónay György (2) Rosetti Christina (3) Ruttkai Éva (1) Sagan (1) Salvador Henri (3) sanzon (6) Sárközy György (2) Sass Sylvia (2) Scarpia (1) Schiller Friedriech (1) Schubert (1) Shakespeare William (9) Simonyi Imre (14) Simon Boccanegra (1) Sipos Gyula (5) slam poetry (1) Somlyó György (1) Somlyó Zoltán (11) Sosztakovics (1) Swinburne Ch. A. (5) swing (1) Szabó Lőrinc (8) Szabó Magda (7) Szabó T. Anna (4) Szállnak a darvak (2) Szevak Parurj (1) Szilágyi Domokos (4) Szimonov Konsztantyin (1) Tarkovszkij Arszenyij (2) Terfel Bryn (2) Tolsztoj Alekszej (1) Tom Waits (1) Torjay Attila (1) Tosca (1) Tóth Árpád (2) Tóth Krisztina (2) Turgenyev Ivan (1) Tyutcsev Fjodor (7) Ute Lemper (1) v (1) Váci Mihály (6) Valerij Brjuszov (1) Várnai Zseni (5) Varró Dániel (3) Vas István (2) Verdi (5) vers (523) Victor Hugo (1) Villon Francois (4) Vinokurov Jevgenyij (1) Vivaldi (1) Weöres Sándor (10) Xerxes (1) Yeats Willam Butler (2) Zelk Zoltán (1) zene (11) Zorán (1) Címkefelhő

Statcounter

2020.07.25. 09:18 coppelia

Baranyi Ferenc: BallAdy

A “perc-emberkék” tora dúl -
de minden percre jut belőlük,
nyüzsögnek múlhatatlanul,
az óra bárminő időt üt.
Nem szabadulunk sose tőlük:
áthagyományozza magát
minden utódjuk s minden ősük,
amíg csak világ a világ.

Egyébként kurta életű
a végtelen körforgatagban
poloska, csótány és tetű,
de fajtájuk kifogyhatatlan
s egyszersmind kiirthatatlan:
svihák helyén csak új svihák
terem, halálnál biztosabban,
amíg csak világ a világ.

Pillérenként csúfolja meg
évezredek híd-ívelését
a minden percben más sereg,
ahogy a sűrűn egymás elé lép,
tülekedéssé törve végképp
nagy vonulások ritmusát,
hogy toporogjon a reménység,
amíg csak világ a világ.

(Herceg, az öröklét, amelynek
izzása fényét hinti rád:
hidegen halmoz percre percet,
amíg csak világ a világ.)

Szólj hozzá!

Címkék: vers Baranyi Ferenc


2020.07.14. 09:29 coppelia

Szabó T. Anna: Szemben

Tükörbe nézz, ott van az ördög:
ez az arccsont, ez a szemöldök,
az üveges üres tekintet,
ami belülről figyel minket,

fészket rakott a koponyában,
tőle mozog a nyelv a szájban,
nélküle a test összetört rög:
tükörbe nézz, ott van az ördög.

2.

Tükörbe nézel, ott van Isten:
pórusaidban, sejtjeidben,
csak működik benned nyugodtan,
nem bámulja magát, csak ott van,

nem kér, nem szólít, nem nevez meg,
nem mondja azt sem, hogy szeretlek,
mert nem vagy és a tükör sincsen:
tükörbe nézel, ott van Isten.

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Szabó T. Anna


2020.07.05. 13:01 coppelia

Baranyi Ferenc: A nyolcadik ajtó

Kékszakállú, én adom most:
íme, itt a nyolcadik kulcs.

Csak belülről nyitja ajtód,
mely saját magadra tárul,
nem torzíthat már a fény, mely
rólam visszaverve rádhull -
nem vagyok már. Tűnhetsz annak,
ami vagy - s nemcsak lehetnél.
Senki sem lát, csak a nyirkos
várfalak közé rekedt éj.
Mássá tett a nő-jelenlét:
úgy lehettél hős, kegyetlen,
dús, gyengéd, s országgal ékes,
hogy a tükröd én lehettem,
gyöngeséged s múltad titkát
féltve is büszkén szemérmes
úgy lehettél, jó uram, hogy
volt egy asszony, aki kérdez.
S ha hét ajtód meg se látom?
Ha semmit se kérdezek meg
s azt sugallja hallgatásom,
hogy kicsit sem érdekellek?

Akkor sértve inkább lennél?
Akkor inkább lenne részem
bús magamra-hagyatottság
várad örök éjjelében?
Lettem volna - mint sok asszony -
üres szívű, puszta szájú?
Milyen kellett volna lennem?
Mondd meg nékem, Kékszakállú!

Enyém most már minden éjjel -
és mindig is éjjel lesz már.
S vak az éj. Senkise lát, csak
a rajtam kívül rekedt vár.
Fedd magad fel önmagadnak,
mérd, amit raksz és amit dúlsz.

Kékszakállú, én adom most:
íme, itt a nyolcadik kulcs.

(1980)

Szólj hozzá!

Címkék: Baranyi Ferenc


2020.06.16. 14:19 coppelia

Baranyi Ferenc: Figyelj rám

Figyelj rám egy kicsit
s ne bújj előlem el,
ilyenkor önmagad
elől is rejtezel.

Vedd észre, hogy: vagyok.
Vedd észre s adj jelet.
Beszélj - vagy legalább
rebbenjen a szemed.

Érezd meg, hogy nekünk
nem nyugtató a csönd,
felgyűlik, mint a sár,
s mindkettőnket elönt.

Közöld magaddal is,
mitől engem kímélsz,
szólalj meg akkor is,
ha ellenem beszélsz,

ne bújj előlem el,
figyelj rám egy kicsit,
mondj, súgj, ints vagy jelezz
valamit, valamit!

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Baranyi Ferenc


2020.06.01. 10:05 coppelia

Csukás István: Száll az én időm

Letépett naptárlapokon, lejárt határidőnaplókon
száll az én időm, ilyen sete-suta szárnyakon repül,
s alant, villamosok és autóbuszok közt, hétfő,
kedd, szerda, szerkesztőség, otthoni íróasztal, néha
egy kártyaparti, január, február, március, hó zuhog,
nap süt, rügy fakad, nyár tombol, télikabát,
felöltő, rövidujjú ing, ajándék influenza,
kapkodva áttűnődött pár nap, harminc év,
negyven év, ötven, ügetés elnyűtt izmokkat, idegekkel,
s körbe-körbe a megélhetés ostora előtt, önként
szájba kapott zablával, szerelem, házasság, emberfeletti
erőfeszítéssel felépített lakás, elgyötört kedvű
fényűzések, sivárodó, gépies ünnepek, félig
megemésztett ingerek, rövidre zárt gondolatok,
végigaludt s álomnak tűnő volt-nincs szabadság,
sebtiben bedeszkázott múlt, elfüggönyzött jövő,
mogorva, egymást harapó tülekedés a jelenben, a
fásultságig ismert sehonnan-sehová utakon, dobra feszített
remegő hasfallal, agyoncigarettázott szívvel, beszűkülő
elmével és feleslegessé vált lélekkel, napról napra,
évről évre, rossz versenyt futva az elhatalmasodó
szorongással, belemben az ifjúkori nyomor sarkantyúival,
fent, valahol a por fölött lógnak a csüggesztő
csillagok, elfonnyadnak a naptárlapok közé préselt
hajnalok, alkonyok, folyton az órára pislogó
barátságok, idegesen bekapott szeszek, fékezett
mámorok, éjfél felé megfagyott mosolyok, a fülemben
kattogó ébresztőóra, csütörtök, péntek, november, december.

Szólj hozzá!

Címkék: vers Csukás István


2020.05.11. 16:33 coppelia

Rainer Maria Rilke: A csend

Hallod-e, kedves, kezem fölemeltem -
hallod-e: zúg...
Ugye, a magányost, bármije rebben,
figyelik a dolgok: hogy mire jut?
Hallod-e, kedves, lehunyom a pillám,
zaj ez is, mire megközelít.
Hallod-e, kedves, újra kinyitnám...
...de mért nem vagy itt?

Moccanok épp csak - a selymes csendben
ott van a lenyomata; örökre látszik
a legparányibb indulat is, kitörölhetetlen,
a messzeség feszülő függönyén.
Ahogy én lélekzem, kelnek-tűnnek
a csillagok.
Ajkamra illatok itala árad,
és távol angyalok karának
csuklói derengenek felém.
De akire gondolok:
Téged nem látlak.

(Tandori Dezső fordítása)

Szólj hozzá!

Címkék: vers Rilke Rainer Maria


2020.05.01. 18:37 coppelia

Csukás István: Láz nélkül

A romantikus szenvedés is elhagyott,
hűvösen néznek láz nélküli nappalok,
ágáló ifjúságra fanyar férfi-humor,
mely friss még s túloz is s szájszegletre forr;
tékozló dac, vallató hit, az álomi menet
fel-feltűnik még a riadt város felett,
fogszorítva nézem, hogy foszlik szét hősi
szívünk, az alattomos jólét legyőzi –
nincs nyomor véreim közt s nem tudom, mi bánt,
mint hontalan fut álmában toronyiránt,
rohannék, merre? A honfoglaló nép vezért
cserél útközben, de új hazájára talál –
Mint hamis pénz, kong a végtelenhez mért
álom; komolyan kezdj el dolgozni már!
– biztatom magam – láz nélkül, józanul, konok
dühvel, szerényen és mint a nappalok
üvegtáblái hajnalban, a világra kiláss!
Nem emel föl s nem ment meg semmi más.

Szólj hozzá!

Címkék: vers Csukás István


2020.04.23. 09:34 coppelia

Paul Carrack: I'm Losing You

Szólj hozzá!

Címkék: dal Paul Carrack


2020.04.13. 10:52 coppelia

Szabó T. Anna: Arról, hogy meghalok

André Kertész képe alá

 

Körök, kerek terek között
négyszögletes kézirat.
Fényes felületek között
tompa firka-téglalap.
Minden tiszta, megkezdetlen:
hosszú kávé megivatlan,
kockacukrok olvadatlan,
derengő víz kortyolatlan.

Bevégeztetett a vers már:
kézjegyek a költő nélkül.
Nézője vagy: olvasd, rád vár.
„Züm, züm…” És az ősz beszédül,
betántorog a városba.
Kopott, fáradt, részeg, szomjas,
és a nyárra gyászbeszédül
két levelet, hullt lapot hagy –

a költészet túlvilága
ez az asztal, ez a járda.
Telepedj hát ide mellé:
vár a víz és vár kávé,
a keserű kézirat.
Visszafojtott lélegzettel
várakozz, halandó ember
az objektív ég alatt.

Szólj hozzá!

Címkék: vers Szabó T. Anna


2020.04.11. 09:04 coppelia

Weöres Sándor: Négy korál

 

                I

Megszólal a kimondhatatlan
       de nem mondhatja ki önmagát

Cselekszik a kezetlen
       de csak a te kezeddel
megindul a lábatlan
       de csak a te lábaddal
eszmél az esztelen
       de csak a te eszeddel
virágba borul a virágtalan
       de csak a te virágoddal
gyümölcsbe merül a gyümölcstelen
       de csak a te gyümölcsöddel
adakozik az adhatatlan
       de csak a te adományoddal
irgalmaz az irgalmatlan
       de csak a te irgalmaddal
imádkozik az imátlan
       de csak a te imáddal
fényes lesz a fénytelen
       de csak a te fényeddel

Megszólal a kimondhatatlan
       de csak a te szivedben

                II

Ha homlokban drágakő lakik
drágakő lánggá emelkedik

Ha drágakőben láng lakik
láng homlokká emelkedik

Ha lángban homlok lakik
homlok drágakővé emelkedik

Ha drágakőben homlok lakik
homlok lánggá emelkedik

Ha homlokban láng lakik
láng drágakővé emelkedik

Ha lángban drágakő lakik
drágakő homlokká emelkedik

                III

Ha rátekintesz kedvesedre
       akit szeretsz: tán nem te vagy?
Ha koldus lép a küszöbödre
       akit kivetsz: tán nem te vagy?
Ki orrodért nyúl s orrát fogja
       és gúnyolod: tán nem te vagy?
A dal ajkad testtelen foglya
       és dúdolod: tán nem te vagy?
Fű, bárány, tigris, féreg, ember
       akit megölsz: tán nem te vagy?
Fű, bárány, tigris, féreg, ember
       aki legyőz: tán nem te vagy?
Bárki megy hóban akadozva
       s befedi tél: tán nem te vagy?
Jutsz üdvösségre, kárhozatra
       s aki itél: tán nem te vagy?

                IV

Nincs fülem többé, mégis beszélj hozzám,
tökéletesen értelek.
Míg éltem, nem érthettelek,
annyi vágyad, késed és sérülésed, annyi rögeszméd,
persze nekem is: két bolond.
De most ha kérdezel,
gömbölyű csöndem felel.
Segítőn átölel,
ne is hiányold a beszédet.
Ezernyi szóval mit adhatnék?
magamét, nem tiédet.

 

 Ez egy szomorú Húsvét és egy szomorú Költészet napja. Talán egy vers mégis segít. Boldog ünnepet! 

Szólj hozzá!


2020.04.02. 10:50 coppelia

Diana Krall - Alone Again Naturally

Szólj hozzá!

Címkék: dal Diana Krall Michael Bublé


2020.03.31. 08:40 coppelia

Csukás István: Így volt s múlt el

Mint idegről elpattant nyíl
nyomába surranó idill,
s lombon csücsül rézbőrű nyár,
s bivaly-csorda a vályúnál,
így volt s múlt el a gyerekkor,
recehártyán égő fényfolt,
mely szűkül s feketébe vált.
Moccan a kő-nehéz ifjúság.

Szólj hozzá!

Címkék: vers Csukás István


2020.03.27. 08:23 coppelia

Weöres Sándor: A tavasz játékai

Ó tavaszi játszadozás
a partokon, a réteken!
Szerelmet hajszol a legény,
lányban szunnyad a szerelem.
Ó röpke labda, lenge tánc,
a tavasz gyilkos bársonyán
rosszul alszik a szerelem,
mocorog, ébredni kiván.

Lányban szunnyad a szerelem,
gomolygó hajfürtjeiben
melyekről pattogzik a fény
ahogy üllőn parázs terem,
ravasz varázs-lepleiben
miket cifrára fest a fény;
álomi tarkaság a lány,
mögötte árnyék a legény.

Lányban szunnyad a szerelem,
szénserpenyő-szemeiben
hol felgyúl és kihúny a tűz
de mindig rejtve kényesen;
lányban szunnyad az ölelés,
ringatózó karjaiban
hol a toll-bábú üldögél,
hol a halál bilincse van.

Magányos éjek tőrei
vér-erek dörgő dobjai
két külön tűzvész kanyarog
egymást akarja oltani,
két szerelem egymás felé
kígyózik mint a gyűlölet
s az ősökkel telt temető
susogva bíztat, integet.

Ó a hináros férfi-szem
ó a homályos nő-sikoly
mikor tavasz indái közt
két test először összeforr,
ott a fehér kút angyala
vonaglik, meghal csöndesen
s jövendő koporsók hada
nyüzsög sötéten, férgesen.

Lányban szunnyad a méz, a tej,
övé lesz konyha, kamara,
cukorral, dísszel telt fenyő,
fosztja férj, gyermek, unoka.
Lányban dereng az éjszaka
minden hulláma, csillaga,
csípője urna-íve közt
a virrasztó halál maga.

Ó a közös kétféle vágy
vakon egymás felé szalad
egyetlen cérnaszál-hidon
és a híd mindig leszakad!
Ó tavaszi játszadozás,
egy érintés a lomb alatt,
belőle mennyi könny fakad
és nem lehet és nem szabad!

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Weöres Sándor


2020.03.24. 09:33 coppelia

Pilinszky János: Amiként kezdtem

Amiként kezdtem, végig az maradtam.
Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.
Mint a fegyenc, ki visszatérve
falujába, továbbra is csak hallgat,
szótlanul űl pohár bora előtt.

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Pilinszky János


2020.03.11. 07:16 coppelia

Weöres Sándor: Örök pillanat

Mit málló kőre nem bizol:
       mintázd meg levegőből.
Van néha olyan pillanat
       mely kilóg az időből,

mit kő nem óv, megőrzi ő,
       bezárva kincses öklét,
jövője nincs és multja sincs,
       ő maga az öröklét.

Mint fürdőző combját ha hal
       súrolta s tovalibbent -
így néha megérezheted
       önnön-magadban Istent:

fél-emlék a jelenben is,
       és később, mint az álom.
S az öröklétet ízleled
       még innen a halálon.

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Weöres Sándor


2020.03.01. 05:28 coppelia

Tóth Krisztina: Bonyolult vers

Megy a, megy a, megy a, megy a bonyodalom,
legurul a, legurul a hegyoldalon.

Arra megy egy biciklis a bal oldalon,
rádudál, oszt elüti a bonyodalom.

Megy a, megy a, megy a, megy a bonyodalom,
azt gondolja, nincs valami nagy forgalom.

A kanyarban egy kamion villog éppen,
kiborul a bonyodalom közepében.

Innentől a bonyodalom nagyon durva,
felpörgeti magát egész bonyolultra.

Szembejön az útszélen a Nagyon Hülye,
úgy elüti, hogy nem marad, csak a helye.

Szegény Hülye, a bonyodalom beszívta,
innentől már legbelülről bonyolítja.

Éppen átmegy az úttesten egy nagymama,
bepörög a bonyodalom kerékagya.

El is nyeli a nagymamát egy perc alatt,
elnyelődve viszont sokkal jobban halad.

Megy a, megy a, megy a, megy a bonyodalom,
rázkódik a, rázkódik a nagyi nagyon.

Megszólal a, megszólal a Nagyon Hülye:
mi lenne, ha gondolkodnék négyünk helyett?

Mer’ az esze, mer’ az esze minden túltesz.
Szól a nagyi: miért ilyen bonyolult ez?

Direkt ilyen, szól a Hülye, így lett írva,
hogy meg legyen a végére bonyolítva.

A kamion, a kamion ezt nem érti:
mit csinál itt ez a Hülye meg a néni?

A biciklis, a biciklis nem is hallja,
rajta maradt, rajta maradt a sisakja.

Megy a, megy a, megy a, megy a bonyodalom,
lefele a, lefele a hegyoldalon.

Szól a Hülye: kell, hogy legyen annak nyitja,
hogy ez mér’ lett ennyire megbonyolítva!

Megy a, megy a, megy a, megy a bonyodalom,
egyre kisebb gubanc van a hegyoldalon.

Mene-mene-menekül a biciklista,
a nagyi a háta mögül irányítja.

Nem hallja a, nem hallja a biciklista.
Meg lesz ez még a kanyarban bonyolítva!

A Hülye meg beleült a kamionba,
megy a, megy, a gázpedált a földig nyomta.

Megy a, megy a, megy a, megy a bonyodalom,
kiabál a vezető a bal oldalon.

Megy a megy a, megy a, megy a bonyodalom,
lefele a, lefele a hegyoldalon.

Kurjongat a volánnál a Hülye nagyon,
megy a, megy a, megy a, megy a bonyodalom…

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Tóth Krisztina


2020.02.25. 07:35 coppelia

Csukás István: Pernye András halálára

A lélek csak cérnaszál volt.

Szólj hozzá!

Címkék: vers Csukás István


2020.02.24. 12:07 coppelia

Csukás István: Majd egyszer alád fekszem, világ

Majd egyszer alád fekszem, világ,
engedelmesen, de milyen engedelmesen!
Hiányom betöltődik, összecsap fölöttem
a szín-illat-zaj-hullám, elsimul,
volt-nincs, árad tovább a nélkülem-minden,
terjed a szemem-nem-látja fény,
dübörög a fülem-nem-hallja hang,
vacog a szívem-már-nem-érzi-félelem.

 

Ma elment az egyik legnagyobb mesemondó, Csukás István. Köszönjük, hogy volt nekünk, köszönjük a verseit! Köszönjük, hogy megteremtette Mirr-murr-t, Pom-pom-ot, Süsüt,  a Nagy Ho-ho-horgászt és a többi csodálatos mesehőst!  R.I.P! 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Csukás István


2020.02.20. 16:13 coppelia

Szabó T. Anna: Van egy világ

Van egy világ, amit belülről ismerek,
és nem tudom, hogy oszthatnám meg veled,
mert fontosabb a szavaknál, ez mindig kiderül –
én benne vagyok és itt van legbelül.

Az én világom oszthatatlan,
és elmerülnék most magamban,
de hadd legyek mégis itt veled:
te érts meg olyankor is, amikor én nem értelek!

Van egy világ, amiben mindig csak ma van,
ahol egyedül vagyok, de itt vagyok önmagam,
a világomban rend van, és ezt a rendet ismerem,
nekem legbelülről kerek az életem.

Az én világom oszthatatlan,
és elmerülnék most magamban,
de hadd legyek mégis itt veled,
mert belülről tudom, hogy így szeretsz,
te érts meg olyankor is, amikor én nem értelek!

A nagyvilágban nem vagyunk egyedül,
erre kevés a szó, ez mindig kiderül –
mindenki külön világ, mégis értünk emberül,
mert ami igazán fontos, az itt van legbelül.

Az én világom oszthatatlan,
és elmerülnék most magamban,
de hadd legyek mégis itt veled,
mert belülről tudom, hogy így szeretsz,
és értesz olyankor is, mikor én nem értelek!

Szólj hozzá!

Címkék: vers Szabó T. Anna


2020.02.14. 10:29 coppelia

Ute Lemper: Lili Marleen

Mert Ute Lemper nem hiába világsztár. 

Szólj hozzá!

Címkék: dal Ute Lemper