HTML

<!-- Start of StatCounter Code for Default Guide -->
<script type="text/javascript">
var sc_project=8845108;
var sc_invisible=0;
var sc_security="6e890289";
var scJsHost = (("https:" == document.location.protocol) ?
"https://secure." : "http://www.");
document.write("<sc"+"ript type='text/javascript' src='" +
scJsHost+
"statcounter.com/counter/counter.js'></"+"script>");
</script>
<noscript><div class="statcounter"><a title="látogató
számláló" href="http://www.statcounter.hu/"
target="_blank"><img class="statcounter"
src="http://c.statcounter.com/8845108/0/6e890289/0/"
alt="látogató számláló"></a></div></noscript>
<!-- End of StatCounter Code for Default Guide -->

coppelia

Coppelia kedvenc versei és zenéi. (Sajnos nem az összes.) Vagy mert egyszerűen szép.

Címkék

ABBA (2) Ady Endre (2) Ágai Ágnes (4) Agnetha Faltskog (1) Allegri (1) Anna Ahmatova (14) Anna Netrebko (1) Áprily Lajos (23) Arany János (1) ária (16) Arp Hans (1) Auden W.H. (15) Aznavour (4) B. Radó Lili (9) Babits Mihály (8) Baranyi Ferenc (31) Barret-Browning (1) Beethoven (1) Belij Andrej (2) Bella István (1) Bellini (1) Beney Zsuzsa (1) Benjámin László (3) Bereményi Géza (5) Bergman (1) Bíró Márti (1) Blake William (3) Blok Alekszandr (4) Bogdán András (1) Bontovics Kati (1) Borges J.L. (1) Both Miklós (4) Brahms (1) Brjuszov Valerij (1) Broniewski Wladislaw (1) Bruch (2) Bruel Patrick (3) Bublé (3) Buda Ferenc (3) Burns Robert (1) Christine de Pisan (1) Chris Rea (2) Cséffán Zsolt (1) Cseh Katalin (1) Csík Zenakar (1) Csukás István (15) CVetajeva Marina (1) dal (39) dalszöveg (15) Davies W.H. (2) Dés László (1) Devecseri Gábor (1) Diana Krall (1) Dickinson Emily (11) Dmitri Hvorostovsky (7) Donizetti (1) Donne John (3) Dsida Jenő (6) Dvorák (1) E.E. Cummings (2) Ellen Niít (4) Eminescu Mihai (5) Emin Gevorg (2) Eörsi István (1) Ernest Bloch (1) Fábri Péter (1) fado (2) Faludy György (4) Filimon János (1) film (1) filmzene (1) Fleming (1) Fly with me (1) Fodor Ákos (6) Fodor András (1) Folkside (1) Frost Robert (6) Frye Mary Elizabeth (1) Garai Gábor (2) Gas (4) gas (34) Gergye Attila Sándor (44) Graves Robert (1) Grillparzer Franz (1) Guerrerio Katia (2) Gyurkovics Tibor (2) haiku (4) Halász Judit (1) Handel (1) Heltai Jenő (2) Henri Michaux (1) Herczku Ágnes (2) Hétköznapi mennyország (1) Hikmet Nazim (2) Hodaszevics Vlagyiszlav (1) Hugh Laurie (1) Hvorostovsky (1) Hvorosztovszkij (2) Iain Lindsay (1) Imre Flóra (7) Ivanov Vjacseszlav (1) J.S. Bach (1) Jacqueline du Pré (1) Janine Jansen (1) jazz (1) Jékely Zoltán (3) Jeszenyin Szergej (5) Jevtusenko Jevgenyij (4) Jonas Kaufmann (1) Jónás Tamás (11) Joshua Bell (1) József Attila (13) Juhász Albert (1) Juhász Gyula (5) Kányádi Sándor (2) Károlyi Amy (3) Kartal Zsuzsa (2) Katona Klári (3) Keats John (1) Keresztury Dezső (8) Király Odett (6) Kiri Te Kanawa (1) Kiss Judit Ágnes (2) Koncz Zsuzsa (1) Kosztolányi Dezső (5) Kuczka Péter (1) Kulka János (2) Lackfi János (2) Ladányi Mihály (2) Lányi Sarolta (2) Lator László (8) Lenas song (1) Leonard Cohen (2) Leoncavallo (1) Lermontov Mihail (1) Leyla Nilbar Norgren (1) Liszt Ferenc (1) Mahler (1) Majthényi Flóra (1) Maria Callas (2) Mario Lanza (1) Mark Knopfler (1) Marlene Dietrich (1) Mesterházi Mónika (1) Mezei Katalin (4) Michael Bublé (1) Michaux Henri (1) Mireille Mathieu (1) Mohamed Fatima (1) Mondtand (1) Mozart (4) Nadányi Zoltán (8) Nagy László (4) Napra (2) Nemes Nagy Ágnes (12) Nigel Kennedy (1) Nikola Parov (3) noÁr (1) Nyikityin Ivan (1) Omar Khajjam (3) Oskar Nedbal (1) Osztrovszkij Nyikolaj (1) Paul Carrack (2) Pavarotti (1) Perkins (1) Piaf Edith (1) Pilinszky János (4) Plácido Domingo (1) Presser Gábor (1) Puccini Giacomo (1) Puskin Alekszandr (4) Queneau Raymond (1) Rába György (1) Rab Zsuzsa (16) Radnóti Miklós (9) Ratkó József (3) Renée Felming (1) Réti József (1) Rilke Rainer Maria (9) Rónay György (2) Rosetti Christina (3) Ruttkai Éva (1) Sagan (1) Salvador Henri (3) sanzon (6) Sárközy György (2) Sass Sylvia (2) Scarpia (1) Schiller Friedriech (1) Schubert (1) Shakespeare William (9) Simonyi Imre (14) Simon Boccanegra (1) Sipos Gyula (5) slam poetry (1) Somlyó György (1) Somlyó Zoltán (11) Sosztakovics (1) Swinburne Ch. A. (5) swing (1) Szabó Lőrinc (8) Szabó Magda (7) Szabó T. Anna (6) Szállnak a darvak (2) Szevak Parurj (1) Szilágyi Domokos (4) Szimonov Konsztantyin (1) Tarkovszkij Arszenyij (2) Terfel Bryn (2) Tolsztoj Alekszej (1) Tom Waits (1) Torjay Attila (1) Tosca (1) Tóth Árpád (2) Tóth Krisztina (2) Turgenyev Ivan (1) Tyutcsev Fjodor (7) Ute Lemper (1) v (1) Váci Mihály (6) Valerij Brjuszov (1) Várnai Zseni (5) Varró Dániel (3) Vas István (2) Verdi (6) vers (537) Victor Hugo (1) Villon Francois (4) Vinokurov Jevgenyij (1) Vivaldi (1) Weöres Sándor (11) Xerxes (1) Yeats Willam Butler (2) Zelk Zoltán (1) zene (15) Zorán (1) Címkefelhő

Statcounter


2013.02.15. 18:36 coppelia

Alekszandr Blok: Kristályos-ködös homályban

Kristályos-ködös homályban,
Álomi káprázatom:
Ismeretlen arca-árnya...
(Étterem-különszobában
Asztalon palack borom.)

Cigánydalok vijjogása
Távolabbról szállt ide,
Hegedűk ködös siráma...
Szél hatol s szüzek virága
Karcos tükrök mélyibe.

Szemtől szemben - s égve-kéken
Megmutatkozott a tér.
Ó, Magdolna! Ó, Magdolna!
Sivatag sunyó tüzében
Lángokat lobbant a szél.

Szűk kupád s a téli éjnek
Ablakán túl hó vakít -
Csak az élet fele volna!
S viharon túl - dél hevében
Perzselődnek tájaid!

Minden kínzást megbocsátva,
Becsmérlést, dicséretet,
Vipera-mosolyokat, s a
Koldulást is, - törd szilánkra
Serlegként az életet!

Hogy a hosszú éjek ágyát,
Meg ne töltse vágy s a kéj!
S ha a hegedű visítna,
Megriadt szemek világát
Oltsa ki halálos éj!

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Blok Alekszandr


2013.02.13. 17:01 coppelia

Baranyi Ferenc: Egyszerű

 

Oly egyszerű ez: ha elvesztelek -
belepusztulok. Bármi lesz veled:
autó üt el, cserép zuhan le rád,
vagy ravatalod lesz a betegágy -
én utánad halok, nincs más utam.
A sorsomat kezelni egymagam
már túlontúl önállótlan vagyok,
élek, ha élsz - s ha meghalsz, meghalok.
Oly egyszerű ez. Semmi komplikált
nincs abban, hogy csakis harmóniát
fog fel fülem, hangom is puszta csend,
ha nincs másik hang, mellyel összecseng.
Megírták mások már, mi vagy nekem:
lányom, anyám, húgom és kedvesem,
testnek s kenyér, parasztnak a föld,
prófétának ige, mely testet ölt,
te vagy a fény az éjszakában - oly
banális mindez s mégis oly komoly.
Nekem te vagy a velem-futó magam:
kétágú útnak egy iránya van
s ágaink párhuzama oly szoros,
hogy a tekintet szinte összemos.
Értsd meg tehát, hisz olyan egyszerű:
mikor magadhoz - hozzám vagy te hű,
magaddal azonos csakis velem
lehetsz mindig már.
Ez a szerelem.

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Baranyi Ferenc


2013.02.05. 07:49 coppelia

Rab Zsuzsa: Számadás

 


Falaim egyre vastagabbak.
Éveim egyre vékonyabbak.
Évszakokat villant az ablak.
Vicsorgó tükrök megharapnak.

Aszály mögöttem, üszkös évek.
Lapály előttem, tüskös évek.
Amennyit magam, annyit érek.
Egyedül semmitől se félek.

Csak senkit többé meg ne szánjak.
Maradjak ég-föld vándorának.
Magam-leverő lázadásnak.
Magam vétkéről számadásnak.

Szólj hozzá!

Címkék: vers Rab Zsuzsa


2013.02.01. 07:41 coppelia

Somlyó Zoltán: Csak addig...


Szeretnék addig élni,
míg élni érdemes.
Míg szívem nem öregszik,
hajam még nem deres.

Amíg öröm a munka
és tisztán lát a szem,
amíg a nap s az éjjel
mind, mind enyém leszen.

Szeretnék addig élni,
míg csábít az öröm,
míg bíztat a reménység
e földi körökön.

Míg szabad lesz a lábam
és erős két karom,
amíg az élet terhét
cipelni akarom.

Amíg a nyári szellő
szivemben lengedez -
szeretnék addig élni,
míg újra béke lesz...


 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Somlyó Zoltán


2013.01.28. 16:34 coppelia

Gergye Attila Sándor: Kéz az ölelésben megtalálja lényegét

 Kéz az ölelésben megtalálja lényegét
Láb ha futhat értelmet ad az útnak
Agyad mikor kószálni indul kitárul a tér
S a lélek becéző szavakba önti szerelmem

Nekiindulok nehéz párás nap után
Érzem súlyát lassuló lépteimnek
A pocsolyákat sem kerülöm
Mert talán azért vannak
Hogy én belelépjek

Felettem setét felhők tartanak röpgyűlést
Összebújnak bár itt lent nincsen hideg
Végtelennek érzik a közösséget
És örömükben sírva fakadnak

Mennem kellene léha nézelődés helyett
Tanulni az új világ hamis szabályait
Elfogadni Befogadni mormolom magamban
Összetolul a nyál éhes torkomban
Köpni szeretnék de meggondolom

Útkereszteződés
Pirosan világító lámpák
Nem szabad megállni
Vagy mégis
Igen madarak kémlelik poroszka mozdulataim

Mit akarok és ők mit akarnak tőlem

Csak köszönteni Téged
Köszönni azt hogy megszülettél.

GAS©

Szólj hozzá!

Címkék: vers gas Gergye Attila Sándor


2013.01.25. 08:46 coppelia

Ladányi Mihály: Huszonhat sor a szerelemre


Most kellene elmondani,
mennyit jártam utánad, most, amikor
ismerős már a visszeres lábak tétovasága a lépcsők előtt,
ismerős a megromlott hétköznapok szaga vasárnap reggelenként,
ismerős a pénztelenség
az éttermek
pörköltszagú bejáratánál,
ismerős a gyávák hazudozása,
a sarokbaszorítottak megalázkodása,
és ismerős az álmodozás,
hogy egy sohase-összeizzadt ágyon
tiszta ingben várakozik rám valaki-
Most kellene elmondani:szeretlek,
most kellene mindent elmondani rólad,amikor
ismerős a penge a csuklón,
s a keserű orvosság-íz
az összefogdosott poharakban,
ismerős,ahogy szorongástól
vibrálnak az erek
lehangolt gitárhúrjai,
ismerős,ahogy szorongástól
a végső nekifutás alatt-
Most kellene elmondani:
egyetlen szerelem vagy,
mert az összes magányt ismerem általad.

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Ladányi Mihály


2013.01.21. 09:23 coppelia

Ágai Ágnes: Emlékezlek

 
Igen, már tudlak emlékezni,
már időtlenedtél az időben.
Nem kérdezem, hány éve,
hiszen nem mérhetlek naptári évben.

Valahol gyökeret eresztettél,
s onnan lombosodsz mozdíthatatlanul.
Megálltál. Véglegesedtél.
Már nem akarlak belehurcolni a jelenbe.
Elhelyezkedtél.
Fölém borulsz, védőernyőként
rám sátorozod emlékképedet.

Magamra tetováltalak,
bőrömre karcoltalak,
belém égettem alakod eleven mását,
és nézem a hamisítón visszatükrözőt.
Már nem változol,
nincs elcsúszó hangsúly,
nincs szemrebbenés,
nincs előre, hátra,
oldalt mozdulás.

Viszlek magamon magammal,
múltam talapzatára állítalak,
és köréd fonom örökre
lelkem versekbe bujtatott
szép, könnyes hódolatát.

 

2 komment

Címkék: vers Ágai Ágnes


2013.01.17. 15:05 coppelia

Rab Zsuzsa: De addig

 
De addig mennyi elfutó vonat,
de addig mennyi vertszárnyú madár,
de addig mennyi mázsás virradat,
mennyi perzselt, koromszárnyú levél,
de addig mennyi testté-lett hiány,
és mennyi karrá-nem-lett ölelés,
falakról visszapattant nevetés,
mennyi sikongó mentőautó,
mennyi gyűrt vánkos, gubanc takaró,
mennyi nehéz kosár, hány temetés,
mennyi betű, mennyi szívpercenés,
hány nem és hány miért és hány soha,
hány mégis, hány azértsem, hány talán,
és mennyi szó, hűvösen cseppenő,
és mennyi szó, torokban, szálkaként,
és mennyi szó, szendergő ekrazit,
és mennyi ékírás a homlokon,
hány irgalmatlan, véletlen tükör,
és mennyi apró vesztett háború,
hány hétfő, hány fél hét és hány kilincs,
mennyi szívetrobbantó csengetés,
mennyi hazajövés, hány elmenés.
De addig, addig, addig is,
de addig, addig is,
de addig is....

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Rab Zsuzsa


2013.01.14. 19:44 coppelia

Baranyi Ferenc: Csocsoszán ezerkilencvenöt napja

Kincses Veronikának


Mióta elment a hajó:
nem tudom, miért kék a tenger.

Csak azt tudom,
hogy nem csupán körülölel,
de hurkol is
a cseresznyevirág illatú csönd.
Csak azt tudom,
hogy az alkonyat
nem rózsaszirmok színét idézi többé,
hanem a kihúnyó tűz
megbicsakló pirosát.
Csak azt tudom,
hogy nem csupán távoli rizsföldek
fehérre hántolt üzenetét hordozzák a szelek,
de vöröskövű sivatagok
mérgező porát is.

Csak azt tudom,
hogy házacskám bambuszfalának résein át
szobámba szivárog a szorongás huzata,
amely most csak halaványra lehel,
de a lelket is kiviheti belőlem
egy napon.

Ám, hogy a tenger miért kék még mindig?
Azt már nem tudom.

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Baranyi Ferenc


2013.01.09. 16:21 coppelia

Ellen Niít: Az éveknek szárnya van, kedvesem


Szárnya van az éveknek, kedvesem
elszállnak napjai a tenyeredről, akár a madarak.
Eljött az ősz,
távozót krúgatnak
az égre ékelődő,
fölszálló darvak.

Hullatja dérverte
levelét a nyír,
éjjelente csillagok hulldogálnak az
égi csillagfáról.

Jöjj, kedvesem, gyűjtsük össze,
amit a nyár adott,
ízleljük édességük,
s tegyük el télire
a télirevalót.

De hadd maradjon köztünk
ennek az ősznek
néhány pirosba
játszó levele.

Szólj hozzá!

Címkék: vers Ellen Niít


2013.01.09. 16:18 coppelia

Baranyi Ferenc: Mulasztás


Nem csókoltalak szájon. Még át se fogtalak.
Kezed se volt kezemben. S jártunk a fák alatt.
Vártad, hogy én, a férfi, derékon kaplak és
magad megadni késztet a férfiölelés.
A támadásra vártál, hogy megadhasd magad.
De mindhiába vártál. Meg nem támadtalak.

Én nem tudom, de nékem oly szép az út a csókig!
Mikor csípődre még csak a képzelet fonódik,
mikor számban csupán még jövendő íz zamatja
édesíti a nyálat, indít meleg szavakra!
Jobb az ajándék-várás, mint maga az ajándék.
Majd holnap megcsókollak. Majd holnap este. Várj még!

Aztán nem láttalak. Nem jöttek csókos esték.
Téged az ágyba döntött a szigorú betegség,
keményen ágyba döntött, aztán a sírba vitt,
s elvitte veled együtt testednek titkait.
És vége, vége, vége. Elmentél csókolatlan.
A csók örök adósság. Míg adhattam, nem adtam.

Ó elszalasztott éjjel, ó bölcsnek hitt lemondás!
Hol már a szád, a melled? A tested puszta csontváz,
tested, mit érintetlen átadtam a talajnak,
a föld ölelt először, rög csókolta az ajkad,
elhódított a vén föld és én azóta folyvást
siratom kora véged s a csóktalan bolyongást.

Szólj hozzá!

Címkék: vers Baranyi Ferenc


2013.01.07. 07:45 coppelia

Nemes Nagy Ágnes: Névnapra

 

Névnapodra mit vegyek?
Vegyek húzós egeret?
Vonatot és síneket?
Kék építőköveket?
 
Nem már tudom mit vegyek!
Néked tavaszt rendelek
Bodzafát és kék eget
rajta csokros felleget.
 
Megrendelem jó előre
A virágot a mezőre
Tél után a lomb-nyílást
betegségre gyógyulást.
 
És ha meglesz egy napon:
bedobom az ablakon.

Szólj hozzá!

Címkék: vers Nemes Nagy Ágnes


2013.01.04. 15:45 coppelia

Baranyi Ferenc: Az ébrenlét a bátorság

 

Éjfélkor a sötét belémlát,
ilyenkor vallanak a némák,
és a süketek dobhártyája
beleremeg az éjszakába.
Nem könnyű a magunkba-nézés,
ítélőszékhez önidézés,
jaj, gyáva vagy, megfutsz magadtól,
ha ilyen éjszakán elalszol!

Az ébrenlét a bátorság itt:
lehurrogni lelked, ha ámít,
rágondolni, amire nem mersz,
akármilyen nehéz, keserves,
büntetni magad röstellt könnyel,
társ-nélküli, szegetlen csönddel,
nézni, midőn a képre fény száll,
amit az éj tükre elédtár.

Ó én tudom: a gyöngeségem
legláthatóbb a tükör-éjben,
s én látom legjobban, hisz éjjel
magam vagyok rossz számizével.
Nincs kínzóbb a felismerésnél:
hazugnak látni, mit beszéltél,
mondandónak, mit elhallgattál,
adandónak, amit nem adtál.

Magam vagyok magam fegyence,
bíráim legkegyetlenebbje,
s még az lehet csak, akin látszik,
hogy éjszakákat áttusázik,
aki velem éber az éjben:
legyen bírám s ha kell, pribékem,
de megítélni hogy merészel,
aki nyugodtan alszik éjjel?!

Legyen a bírám talpig ember,
magát-vizsgáló becsülettel,
s ítéljen el, egyazon szinten,
mint embert ember, istent isten,
mint ön-legyőző ön-legyőzőt,
miként legyőzöttet legyőzött,
de sárga törpék tű-sisakban
ne mocorogjanak alattam.

Ha számonkérő éjben alszol:
jaj, gyáva vagy, megfutsz magadtól!
Bár nehéz a magunkba-nézés,
ítélőszékhez önidézés,
de áldozzunk ennyit magunknak,
kiéjszakázott igazunknak,
s azoknak, akik tisztelettel
úgy neveznek minket, hogy ember.

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Baranyi Ferenc


2013.01.01. 09:29 coppelia

Nagy László: Adjon az Isten


 

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba,
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne dűljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet -
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon úgyis, ha
nem kérem.

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers Nagy László


2012.12.24. 08:22 coppelia

Gergye Attila Sándor: Egész(ség)


Fekszem a padlón
Kiterítettek
Megnyugtatja testemet
A hideg föld
Félnem kellene
Remegni hogy vége
Mégis nyugodt vagyok
Egészen
Látom magam
Mosolygok
Izzadni fognak
A szállítók
Munkát
Humuszt adok
Az utánam
(V)étkezőknek

Indulok
Mert indulat vagyok
Segítek
Mert a pokolba vezet
Szavakkal
Fejezem ki önmagam
Veletek
Mert nincs másom
Kevéssel a sok helyett
Hallgatok
Mert közeleg az éj
Akarat gyermekem
Aludni tér
Álmát őrzik
Bükk szemű
Angyalok
S mikor
Hajnalpír
Köszönt
Leírom
Ki hozza a csillag
Fényét a Földre

GAS © 2012 Karácsonyán

Szólj hozzá!

Címkék: vers gas Gergye Attila Sándor


2012.12.24. 08:22 coppelia

Gergye Attila Sándor: Rés(z)

Futsz előlem
Mint vékony fénysugár
Lassan záródó ajtó résében

Kifolyik ujjaid között az Idő
Minden nap sötétben érkezel
Hangod elillan a térben

Nem alszol jól
Gyorsan étkezel
Keveset de mélyen vétkezel

Nincs megállás
Csak zuhanás
A fáradtság sólyomtestébe

Becsapódás a Semmibe
Agyad üres
Újraírható

Hegyen vagyok
Körülölel
A ködbe vesző
Inverzió
Felettem
Világosság ragyog

Magam vagyok
Egyszerű és teljes
Jégbe zárt
Törzsemet
Olvasztja
A Nap

Folyik a víz
Száraz év után
Kerítést bont és emel
A hallgatás
Karjaim nyújtom
A fény felé

GAS © 2012 Karácsonyán

Szólj hozzá!

Címkék: vers gas Gergye Attila Sándor


2012.12.22. 20:11 coppelia

Gergye Attila Sándor: Hajnali imádság

 

Rólad írok mikor a hajnali csillagok
Részegen nekidőlnek a ködnek
Rád gondolok miközben az ég
Harmatcseppjei arcomra fagynak
Téged kereslek azon az úton
Melyet azt hisszük magunk járunk

Rossz óra kattog szívemben
Nem látlak csak hangodból ismerlek meg
Rácsokat emelt életem köré az Idő
És én alázattal viselem rabruhám
Tegnapok kontúrjai lesznek egyre élesebbé
Minden éjjel zsoltárokra alszom el

Romokat hagyunk mindenütt
Ha elvonul az ár
Rakódik guanó
Tiszta gondolatra
Tengerré változik
A hiány

Rozsdás testek terek mindenütt
Várják az újrafeldolgozást
Rájuk borult egy halott nemzet
Ostoba szégyene
Temeti őket
Vörös föld

Rohanó lábak
Halmozó kezek
Rátarti elnyúló pillanat
Könnyekbe fojtott törekvés
Tévedő akarat
Merre szaladtok

Rokonaim vagytok a bűnben
Fájdalomban és reményben
Rázkódom veletek együtt
Tömegközlekedési eszközön
Teszem helyére mandalám
Homokszemeit csendesen

Roppan a jég vékony hártyája
Olvasztja lelkem súlya talán
Rálehel az erdő
Pipáló csendje
Tenyerében hordozza
A szerelmet

Rólad írok mikor a hajnali csillagok
Részegen nekidőlnek a ködnek
Rád gondolok miközben az ég
Harmatcseppjei arcomra fagynak
Téged kereslek azon az úton
Melyet azt hisszük magunk járunk:
Roráte caeli désuper et nubes pluant justum

GAS© 2010 Karácsonyán

Szólj hozzá!

Címkék: vers gas Gergye Attila Sándor


2012.12.19. 12:12 coppelia

Faludy György: Kezdetben még csak a szememet...

 

Kezdetben még csak a szememet
kapcsoltam ki, hogy homlokcsontom
belső falára fesselek,

de most átléptem s elvetem
a vizuálist, és kibontom
végső valódat, testtelen

és anyagtalan ideádat,
mely tökéletes marad,
ahogy most látás nélkül látlak,
kiben nincs romlás s változat,

ki nem öregszik, el nem vásik,
ki megvéd földi utamon
s kin meditálok mindhalálig.
Te azt hiszed: és túl azon.

Szólj hozzá!

Címkék: vers Faludy György


2012.12.17. 10:47 coppelia

Áprily Lajos: Karácsony est

 

Angyal zenéje, gyertyafény -
kincses kezem hogy lett szegény?

Nem adhattam ma semmi mást,
csak jó, meleg simogatást.

Mi győzött érdességemen?
Mitől csókolhat úgy kezem?

Simogatást mitől tanult?
Erembe Krisztus vére hullt?

Szemembe Krisztus-könny szökött? -
kinyúló kézzel kérdezem.

Áldott vagy a kezek között,
karácsonyi koldus-kezem.

Szólj hozzá!

Címkék: vers Áprily Lajos


2012.12.15. 07:21 coppelia

Csukás István: Szerelmes vers

     
Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett és
hol van már az a felelet –
leolvasztotta a nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.

Szólj hozzá!

Címkék: vers Csukás István


süti beállítások módosítása